Menü Bezárás

SZÁMVITELI ALAPELVEK

A számviteli törvény előírja, hogy a könyvvezetés és a beszámoló készítése során a vállalkozásoknak alkalmazniuk kell az általánosan elfogadott számviteli alapelveket.

Ezek az alapelvek a nemzetközi számviteli standardokra épülnek, ugyanakkor igazodnak az adott ország gazdasági és jogi környezetéhez. A törvény minden vállalkozás számára kötelezővé teszi betartásukat.

A beszámoló készítése és a könyvelés során az alábbi alapelveket kell figyelembe venni:

1. A vállalkozás folytatásának elve

A vállalkozás folytatásának elve abból indul ki, hogy a vállalkozás a jövőben is működni fog, tevékenységét tovább folytatja, és nem várható annak megszűnése vagy jelentős visszaesése.
Ez az összes többi alapelv alkalmazásának alapfeltétele.

2. A teljesség elve

A teljesség elve szerint vállalkozásnak minden olyan gazdasági eseményt könyvelnie kell, amely hatással van az eszközökre, forrásokra vagy az adott év eredményére.

3. A valódiság elve

A valódiság elve szerint a könyvelésben szereplő adatoknak és a beszámoló tételeinek a valóságban is létezniük kell, valamint bizonyíthatónak és ellenőrizhetőnek kell lenniük. Az értékelés során a számviteli törvény előírásait kell alkalmazni.

4. Az óvatosság elve

Az óvatosság elvét követve nem szabad olyan nyereséget kimutatni, amelynek pénzügyi teljesülése bizonytalan.
Az értékcsökkenéseket, értékvesztéseket és céltartalékokat minden esetben el kell számolni, függetlenül attól, hogy a vállalkozás nyereséges vagy veszteséges.
A gazdasági döntések során körültekintően kell eljárni, hogy a kimutatott eredmény reális legyen.

5. Az összemérés elve

Az összemérés elve szerint az adott időszak eredményének meghatározásakor az adott időszakhoz tartozó bevételeket és az azokhoz kapcsolódó költségeket, ráfordításokat kell figyelembe venni, függetlenül a pénzügyi teljesítés időpontjától.
A bevételeket és költségeket ahhoz az időszakhoz kell kapcsolni, amelyben gazdaságilag felmerültek.

6. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve

A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve kimondja, hogy a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuk alapján kell bemutatni és elszámolni, nem csupán azok jogi formája szerint.

A 2–6. pontban szereplő alapelvek az úgynevezett tartalmi alapelvek.

7. Az egyedi értékelés elve

Az egyedi értékelés elve szerint az eszközöket és kötelezettségeket egyenként kell nyilvántartani és értékelni a könyvelés és a beszámoló készítése során. Ennek alapját az éves beszámolóhoz készített leltár biztosítja.

8. A bruttó elszámolás elve

A bruttó elszámolás elve szerint a  bevételek és költségek, valamint a követelések és kötelezettségek egymással nem vonhatók össze.

9. Az időbeli elhatárolás elve

Az időbeli elhatárolás elve kimondja, hogy azokat a gazdasági eseményeket, amelyek több üzleti évet érintenek, időarányosan kell elszámolni az érintett időszakok között. Így a bevételek és költségek mindig a megfelelő időszakban jelennek meg.

10. A lényegesség elve

A lényegesség elve szerint minden olyan információ lényegesnek számít, amelynek hiánya vagy hibás bemutatása befolyásolhatja a beszámolót felhasználók döntéseit.

11. A költség-haszon összevetésének elve

A költség-haszon összevetésének elve szerint a beszámolóban szereplő információk hasznosságának arányban kell állnia azok előállításának költségeivel.

A 7–11. pontban szereplő alapelvek az úgynevezett kiegészítő alapelvek.

12. A világosság elve

A világosság elve szerint a könyvvezetésnek és a beszámolónak átláthatónak, érthetőnek és a számviteli törvény előírásainak megfelelőnek kell lennie. A könyvelésből egyértelműen ki kell derülnie, hogy az adott gazdasági esemény mikor történt, milyen bizonylat alapján könyvelték, és mely eszközöket vagy forrásokat érintette.

13. A folytonosság elve

A folytonosság elve azt jelenti, hogy az új üzleti év nyitó adatai meg kell egyezzenek az előző év záró adataival. Az értékelési módszerek és az eredmény meghatározásának szabályai csak a törvényben meghatározott esetekben változhatnak.

14. A következetesség elve

A következetesség elve kimondja, hogy a beszámoló tartalmának, formájának és a könyvvezetés módjának biztosítania kell az állandóságot és az évek közötti összehasonlíthatóságot. Indokolatlan változtatás például a könyvviteli rendszerben vagy a beszámolási módszerben nem alkalmazható.

A 12–14. pontban szereplő alapelvek az úgynevezett formai alapelvek.

15. A hasznosíthatóság elve

A hasznosíthatóság elve szerint a beszámoló adatait olyan formában kell bemutatni, hogy azok segítsék a felhasználókat az üzleti események értékelésében és döntéseik meghozatalában.

16. A semlegesség elve

A semlegesség elve azt mondja ki, hogy a beszámoló információinak elfogulatlannak és tárgyilagosnak kell lenniük.

17. Az időszerűség elve

Az időszerűség elve szerint a beszámoló adatainak késlekedés nélkül, megfelelő időben kell rendelkezésre állniuk a felhasználók számára.

A 15–17. pontban szereplő alapelvek nem nevesített alapelvek.